Budapest Headshot
Híres épületek 34: Párizsi Nagyáruház Lotz terem
A Párisi Nagy Áruház (1957 és 1999 között Divatcsarnok) elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei szerint épült, 1882-ben. Első átalakítását 1909-ben kezdték el, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki benne. Az áttervezésre Sziklai Zsigmond kapott megbízást. Az épület a budapesti Andrássy út déli oldalán található, a 39. szám alatt. A Paulay Ede utca 54. felől is van bejárata. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel.
Az új épület 1911. március 3-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Ez volt az ország első modern áruháza, mely a főváros legszebb sugárútjának egyik legszebb épülete lett. Az átriumos elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar, belsejében márványos oszlopok, aranyozott díszítőfestésű lépcsőfeljáró, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és öt üvegfalú, tükrös felvonó kápráztatta el a vásárlóközönséget. A tetőteraszon 400 személyes étterem létesült kilátósétánnyal, ahol télen korcsolyázni is lehetett. Itt működött a Terézvárosi Casinó. Nevezetessége a Lotz Károly freskóival díszített nagyterem. A középső nagy mezőben Lotz a főváros apoteózisát örökítette meg. Középen a főváros allegorikus nőalakja trónol. Körülötte a művészet, az ipar, a kereskedelem, a bőség, a hír megszemélyesítői foglalnak helyet. A bolt cikkelyekre Feszty Árpád a sixtusi kápolna mennyezetének prófétáit utánzó allegorikus alakokat festett.
Világítástechnikai alapfogalmak
Általános világítás:
Egy olyan világítási koncepció, amely célja a teljes terület megvilágítása egy adott térben vagy helyiségben annak érdekében, hogy az emberek biztonságosan mozoghassanak és tevékenykedhessenek. Az általános világítás általában egyenletes, alapvető megvilágítást biztosít a területen, és az emberek általában nem egy konkrét tevékenységre összpontosítanak alatta.
Árnyékolás:
Olyan eszközök vagy szerkezetek használata, amelyek irányítják vagy korlátozzák a fény terjedését, például sötétítők vagy redőnyök.
Diffúz világítás:
Az egyenletesen szétszórt világítás, amely kevés árnyékot eredményez.
Dimmer:
Olyan eszköz, amellyel változtatható a fényerőszabályozás, lehetővé téve a világítás fényerősségének szabályozását.
Diszperzió:
A fény színeinek szétválása, amikor a fény hullámhossza különböző szögű elhajlás során változik.
Energiahatékonyság:
A világítási rendszerek hatékony energiafelhasználásának mértéke, például LED-technológia használata az energia megtakarítása érdekében.
Élettartam:
A fényforrások várható élettartama, amely megmutatja, mennyi időtartamig lehet a forrást használni, mielőtt cserélni kellene azt.
Fény:
Az elektromágneses hullámoknak az emberi szem által érzékelhető tartományban lévő része.
Fényáram:
A fényforrás által a tér minden irányába kisugárzott és a szem által érzékelt sugárzási teljesítmény. Mértékegysége a lumen (lm). A termékkatalógusokban közlik a fényforrások fényáramát, amely a világítástechnikai számítások egyik alapadata. Például egy 60 W-os izzó fényárama 730 lm, egy 18 W-os fénycsőé 1150 lm.
Fénycső:
A fénycső egy elektromos világító eszköz, amely gázban vagy párologtatott anyagban folytatott elektroluminiszciens folyamat révén sugároz fényt. A fénycső két elektróda közötti gáz vagy párolgó anyag folyamatos áramlása során keletkezik a fény.
Fényeloszlás:
A fényforrás által kibocsátott fény eloszlása a térben, amely hatással van a világított terület egyenletes megvilágítására.
Fényerősség:
A fényforrás által meghatározott térszögbe kisugárzott fénymennyiség. Mértékegysége a Kandela (cd). Ez az irányított fényű fényforrások jellemzője, és a termékkatalógusokban megtalálható adat, amelyet a világítástechnikai számításoknál használunk (pl. reflektorlámpák, préselt üvegburájú lámpák, hidegtükrös halogénlámpák stb.).
Fényforrás:
Olyan eszköz vagy eszközök, amelyek fényt sugároznak, például izzók, LED-ek vagy fénycsövek .
Fényhasznosítás:
A fényforrás fényárama és az általa felvett teljesítmény hányadosa. Egysége a lumen/watt (lm/W). Ez a szám gyakorlatilag a fényforrás gazdaságosságát mutatja meg. Minél nagyobb ez a viszonyszám, annál gazdaságosabb a fényforrás. Néhány jellemző fényforrásfajta fényhasznosítása: izzólámpa 10-15 lm/W, fénycső 80-90 lm/W, nátriumlámpa 80-120 lm/W.
Fényterjedés:
A fény sugárzásának terjedése egy adott területen vagy térben.
Fényveszteség:
A lámpa hatékonyságának mértéke, amely meghatározza, mennyi fény veszik el vagy szétszóródik a fényforrásból.
Fényvezető:
Olyan anyag vagy optikai szál, amelyen keresztül a fény vezethető, például üvegszál vagy optikai kábel.
Fotometria:
A fény fizikai mérésével és elemzésével foglalkozó tudományág, amely segít a megfelelő világítási rendszerek kialakításában.
Foton:
Az elemi részecske, amely a fény elektromágneses sugárzásának egy kvantumát képviseli.
Frekvencia:
A hullámok számának mérése, amely egy adott időegység alatt halad át egy ponton, általában hertzben (Hz) kifejezve.
Hangulatvilágítás:
Olyan világítás, amely a hangulat és a tér karakterének kialakítására szolgál, általában díszítőelemként.
Hullámhossz:
A fényhullámok távolsága egymástól, amely meghatározza a fény színét, a spektrumon belül mért mértékegységben (általában nanométerben, nm).
Infravörös sugárzás:
Az infravörös sugárzás, amelyet néhány lámpa kibocsát, és amely hőként érzékelhető.
Izzólámpa:
Egy hagyományos fényforrás, amely a fényt hő hatására sugározza ki, általában üveggömbbe zárt cseppfolyósított gázban vagy higanygőzben.
Káprázás:
Látási zavar vagy kényelmetlenség, amelyet nagy fénysűrűségek, és/vagy fénysűrűség különbségek okoznak. A káprázás különböző fajtáit különböztetjük meg, egyrészt hatása szerint lehet zavaró káprázás, vagy rontó káprázás. A káprázás forrása szerint lehet közvetlen (direkt) káprázás, vagy tükröző káprázás
Kelvin (K):
A fényforrások színhőmérsékletét mérő mértékegység, amely azt mutatja, milyen „meleg” vagy „hideg” a fény.
Lámpa:
Az eszköz vagy berendezés, amely fényt sugároz, például izzólámpa, fénycső, LED-lámpa stb.
Látószög:
A fényforrásból kilépő fény sugarának terjedési szöge, amely hatással van a világított terület nagyságára és lefedettségére.
LED (Light Emitting Diode):
Egy félvezető alapú fényforrás, amely elektroluminescens jelenség révén sugároz fényt.
LED-driver:
Az elektronikus eszköz, amely szabályozza a LED-ek fényerősségét és működését.
Levehető fényforrás:
Olyan lámpa, amely könnyen eltávolítható és cserélhető a lámpatestből anélkül, hogy a teljes lámpát kellene cserélni.
Lumen:
A fényforrások kibocsátott fény mennyiségét mérő egység, amely azt mutatja meg, hogy mennyi fényt bocsát ki a forrás.
Lux (lx):
A megvilágítás mértékegysége, amely azt mutatja, mennyi fény ér el egy adott felületet.
Megvilágítás:
Egy viszonyszám, amely meghatározza (a fényforrás által kibocsátott fényáram és az általa megvilágított felület nagyságának hányadosa), hogy mennyi fényáram jut egy adott felületre. Mértékegysége a lux (lx).
Optikai rendszer:
A lámpa vagy fényforrás része, amely irányítja a fény terjedését és eloszlását.
Polarizáció:
A fény rezgési síkjának iránya, amely hatással van a fény tulajdonságaira.
Spektrum:
A látható fény színeinek teljes skálája a vöröstől az ibolyáig.
Színhőmérséklet:
Ezzel jellemzik a fényforrások fényének a színét, melynek mértékegysége a kelvin (K).
A fényforrásokat fényük színe alapján három csoportba soroljuk. Meleg: a színhőmérséklet kisebb, mint 3300 K; semleges 3300-5300 K; hideg, a színhőmérséklet nagyobb, mint 5300 K (kelvin).
Színvisszaadás:
Jellemzi azt a színhatást, melyet egy fényforrás fénye egy színes felületen előidéz. A színvisszaadási index az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a színminták színe milyen mértékben változik meg a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz képest. Jelölése: Ra
Spotvilágítás:
A fókuszált világítás, amely egy adott területre vagy tárgyra irányul, és erőteljes árnyékokat hoz létre.
Szórt fény:
A fény, amely véletlenszerűen terjed, nem követ egyenes vonalat, például a napfény egy felhős égbolton.
Tükröződés:
A fény visszaverődése egy felületről, például egy tükörről vagy sima felszínről.
UV-sugárzás:
Az ultraibolya sugárzás, amelyet néhány lámpa kibocsát, és amely hatással lehet az emberi bőrre és szemre.
A jó közös képviselő 12 ismérve
Nem tervezek túl nagy bevezetőt rittyenteni ide. Nem akarok sokat „rizsálni”. Ennek oka igen egyszerű: sokadjára került elő az a téma ami sosem fog eltűnni cégünk életéből. Vagyis: milyen a jó közös képviselő? Mitől lesz elsőosztályú egy közös képviselő? Eddigi tapasztalataim nyomán most megválaszolom a kérdést. Legalábbis megpróbálom felsorolni mikre van szükség ahhoz, hogy jól végezze valaki ezt a munkát.
1. Szakértelem: Rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalattal a közösség igényeinek kielégítéséhez. Továbbá a törvényben előírt szakképzettséggel is rendelkezik.
2. Kommunikáció: Folyamatosan és hatékonyan kommunikál a lakóközösséggel az aktuális eseményekről, munkálatokról, költségekről és minden más fontos információkról. Vagyis nem tőmondatokban válaszol, nem lekezelően pár szóban felel a kérdésekre és nem intézi el félvállról pár mondattal fontos dolgokat.
3. Jogi ismeretek: Itt nem jogi végzettség meglétére gondolok. A jó képviselő ismeri a vonatkozó törvényeket (pl. Társasházi törvény) és ismeri a helyi rendeleteket és előírásokat, továbbá biztosítja, hogy a kezelt ingatlan mindig megfeleljen ezeknek. Valamint a törvényeket nemcsak ismeri, hanem magára nézve kötelezően be is tartja. Ezt pedig elvárja a kollégáitól, sőt még a társasházak lakóitól és bérlőitől is.
4. Precíz pénzügyi menedzsment: Hatékonyan kezeli a lakóközösség pénzügyeit, beleértve az elfogadott költségvetést (ha kell módosít rajta), számlák kezelését, kintlevőségeket, tulajdonosi befizetéseket és követeléseket.
5. Jó konfliktuskezelő képesség: Segít megoldani és kezelni a munkája közben felmerülő konfliktusokat és problémákat. Legyen szó akár lakók közti vitás helyzetekről, akár egy szolgáltatóval való vitáról, akár pedig egy vállalkozóval fennálló problémáról.
6. Vészhelyzetkezelés: Kezeli és reagál a váratlan vészhelyzetekre, például súlyos időjárási károkra, komoly balesetekre vagy biztonsági problémákra. Valamint kollégáit, munkatársait is felkészíti ilyen helyzetekre.
7. Precíz beszámoló és dokumentáció készítés: Tisztességesen és naprakészen vezeti a szükséges dokumentációkat (pl. lakónyilvántartás, tűzvédelmi szabályzat, házirend stb.) és rendszeresen beszámol a közösség tagjainak az elvégzett tevékenységekről és ami a legfontosabb, a pénzügyi helyzetről.
8. Elérhetőség: Egy jó közös képviselő mindig elérhető, persze észszerű határokon belül. Mindig van egy elérhetősége kifejezetten vészhelyzetekre. Telefonon, elektronikus úton és postai úton is megtalálható és válaszol is a megkeresésekre. Továbbá rendszeresen tart fogadó órákat, akár a helyszínen is.
9. Biztosítási jártasság: Rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja az ingatlan biztosítási lefedettségét. Gyorsan bejelenti a károkat, adminisztrálja a folyamatokat és szükség szerint részt is vesz bennük. Erre a legjobb példa egy helyszíni szemle egy kárszekértővel.
10. Szervező és ellenőrző képesség: Gondoskodik az ingatlan rendszeres karbantartásáról, takarításáról, gondnoki tevékenységről, biztonsági rendszerekről, előkészíti a felújításokat, figyeli a pályázatokat, megszervezi a váratlanul fellépő problémák és hibák elhárítását. Továbbá ezeket a folyamatokat és munkákat rendszeresen ellenőrzi és azonnal jelzi ha hibát talál.
11. Döntéshozatalban való közreműködés: A tulajdonosi körnek mindig hatékony segítséget nyújt amikor szükség van rá. Például a közgyűléseken, ahol is egy-egy projektről dönt a társasház. Például egy felújításról vagy korszerűsítésről. Fontos megjegyezni: egy jó közös képviselő mindig pártatlan és legjobb tudása szerint próbál segíteni a döntés meghozatalában. Szoros kapcsolatot tart a számvizsgáló bizottsággal és nekik is segít a döntések megszületésében.
12. Közösségfejlesztés: Segít a közösség együttműködésének és összetartásának előmozdításában, és javaslatokat tesz a közösségfejlesztésre.
Szerepkörök az ingatlanok világában
Amikor magunkról beszélünk egy találkozó, egy tárgyalás, egy közgyűlés vagy csak egy baráti eszmecsere közben mindig elmondjuk, hogy ingatlanok üzemeltetésével és kezelésével foglalkozunk. A legtöbbet előforduló kérdések: mi a különbség az ingatlankezelő és az ingatlanfenntartó között? Mit csinál egy ingatlanüzemeltető és mit egy kezelő? Ugyanaz a kezelő és a fenntartó? Illetve pár hasonló kérdés. Aztán egy nap én is elgondolkodtam ezen. Vagyis a különbségeken és tevékenységek között rejlő eltéréseken. Megpróbálom most a szálakat kibogozni. Az ingatlankezelő, az ingatlanüzemeltető és az ingatlanfenntartó különböző szerepköröket és feladatokat látnak el az ingatlaniparban. Most csak azokkal a szerepekkel foglalkozom amik minket is érintenek, illetve mi is foglalkozunk velük. A következőkben bemutatom ezeknek a szerepköröknek a főbb különbségeit:
Ingatlankezelő:
– Az ingatlankezelő egy ingatlan tulajdonos vagy tulajdonosok meghatalmazottja, aki az ingatlant mások számára bérbeadja vagy másképpen hasznosítja. Az ingatlankezelők a bérleti szerződések létrehozását, követését és kezelését végzik, beleértve a bérleti díjak beszedését és az esetleges bérleti viták megoldását.
– A kezelő felelős az ingatlan értékének és vagyonának megőrzéséért, valamint a bérbeadói vagy bérlői kapcsolatok fenntartásáért. Az ingatlankezelők közvetíthetnek a tulajdonosok és bérlők között, valamint gondoskodhatnak a bérlők kérelmeinek kezeléséről és a bérlőkkel való kommunikációról.
– A pénzügyi feladatok közé tartozik a költségvetés készítése, a kiadások és bevételek ellenőrzése, a számlázás, a pénzügyi riportok elkészítése és a pénzügyi tranzakciók nyomon követése.
– Az ingatlankezelőknek lehetőségük van az ingatlanok hosszú távú értékének növelésére, például az ingatlanfejlesztési projektek tervezésével és végrehajtásával.
– Az ingatlankezelők közvetíthetnek a tulajdonosok és bérlők között, valamint gondoskodhatnak a bérlők kérelmeinek kezeléséről és a bérlőkkel való kommunikációról.
– Az ingatlankezelőknek gondoskodniuk kell az ingatlanok karbantartásáról és javításáról. Ehhez a legtöbbször „külsős” szakembereket vesznek igénybe. Ritkább esetben az ingatlankezelő rendelkezik saját szakember gárdával is.
Ingatlanüzemeltető:
– Az ingatlanüzemeltető az ingatlan mindennapi működésének felügyeletéért felelős. Az ingatlanüzemeltetőknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak az ingatlanok számos technikai, operatív és logisztikai aspektusáról annak érdekében, hogy az ingatlanok hatékonyan és biztonságosan működjenek.
– Feladatai között szerepelnek az épület karbantartásának, szükséges javításainak megszervezése. Ez magában foglalja az épület szerkezetét, az elektromos rendszereket, a vízellátást, a fűtést és hűtést, valamint az egyéb technikai berendezéseket.
– Az ingatlanüzemeltetőknek gondoskodniuk kell az ingatlanok energiaellátásáról, beleértve az elektromosságot, a gázt és a vízellátást. Ezenkívül az energiahatékonyságot is figyelemmel kell kísérniük és optimalizálniuk.
– Az üzemeltetőnek gyakran gondoskodnia kell a technikai személyzetről és a szolgáltatókról, akik fenntartják és javítják az ingatlant.
– Az üzemeltetőknek figyelemmel kell kísérniük az ingatlanok üzemeltetési költségeit és próbálniuk meg optimalizálni azokat.
– Az ingatlanüzemeltetőknek gondoskodniuk kell a szemét elszállításáról és az ingatlanok környezetvédelméről, például az újrahasznosítás előmozdításával.
Ingatlanfenntartó:
– Az ingatlanfenntartó az épület vagy ingatlan fizikai állapotának megőrzéséért felelős. Az ingatlanfenntartók célja az ingatlan hosszú távú fenntartása és annak biztosítása, hogy az ingatlan megfeleljen a szükséges műszaki és esztétikai követelményeknek. Az ingatlanfenntartók tevékenysége gyakran szorosan kapcsolódik az ingatlanüzemeltetőkéhez és az ingatlankezelőkéhez, de főként a fizikai karbantartással és a műszaki teendőkkel foglalkoznak.
– Feladatai között szerepelnek az épület karbantartásának, javításainak és felújításának elvégzése, beleértve az elektromos hálózatot, a vízvezetékeket, a fűtési és hűtési rendszereket, valamint az esztétikai javításokat.
– Az ingatlanfenntartóknak szintén figyelembe kell venniük a környezetvédelmi előírásokat és igyekezniük megfelelni a fenntarthatósági céloknak az ingatlanok üzemeltetése során.
– Az ingatlanfenntartók segíthetnek az ingatlanok energiahatékonyságának növelésében például azáltal, hogy korszerűbb fűtési, hűtési és világítási rendszereket telepítenek.
– Az ingatlanfenntartó gondoskodik arról, hogy az ingatlan megfeleljen a biztonsági és jogi előírásoknak, és készít rendszeres karbantartási terveket.
– Az ingatlanfenntartók rendszeresen kommunikálnak az ingatlankezelőkkel és a bérlőkkel a karbantartási vagy javítási kérelmek kezeléséhez és a problémák megoldásához.
Ezek a szerepkörök gyakran együttműködnek az ingatlanok hatékony kezeléséért. Az ingatlankezelők az ingatlan tulajdonosok érdekeit képviselik, az ingatlanüzemeltetők az üzemeltetési szempontokért felelnek, míg az ingatlanfenntartók az ingatlan fizikai állapotának fenntartásáért felelnek. Az egyes ingatlanok jellege és mérete alapján azonban lehet, hogy ezek a szerepek egy személyben vagy cégben összeolvadnak és így egy kézben összpontosulnak a feladatok.
Híres épületek 33: Szecessziós ház a VII. kerületeben
Ez az épület szebb napokat is látott, mégis, ha arra járok mindig megállok előtte, mert így, kissé romosan is szép.
A Dob utca ( 8.) és a Rumbach Sebestyén u (6) sarkán álló, szecessziós lakóház Román Ernő (Budapest, 1883. május 4.[1] – Budapest, 1959. április 5.) és Román Miklós (Budapest, 1879. június 8. – Budapest, 1945. január 15.) tervei alapján 1913-1915 között épült, Az épület hat emeletes. Glücksmann Jakab nagykereskedő megrendelésére építették fel.. A ház a szecesszió speciális magyar változatát képviseli, kívül-belül igen gazdag díszítésű: boglyaívek, hullámzó vonalú zárterkélyek, saroktorony, különleges loggiák; homlokzatdíszítő csempék, faragott kapu, színes üveg lengőajtó, lépcsőház- és függő- folyosó-korlát.
A falon egy kedves emléktábla található: ez az a ház, ahol Dodó és Ubul először csókolta meg egymást.
Talpalatnyi profizmus
Gamauf Dániel, a 2017-ben alakult GamaufBau ügyvezetője vagyok.
Vállalkozásom melegburkolásra szakosodott, azaz fa vagy laminált parketta, padló különböző módokon történő lerakását (úsztatott vagy ragasztott) vállaljuk, de természetesen akkor sem jövünk zavarba, ha az ügyfél műanyag- vagy szőnyegpadló ragasztását kéri tőlünk. Falat és padlót egyaránt burkolunk.
Milyen munkákat vállalunk?
– pvc padló lerakása
– szőnyegpadló lerakása
– laminált padló lerakása
– hajópadló lerakása (úsztatott vagy ragasztott)
– fa parketta lerakása
– lambéria felhelyezése
– előkészítő munkálatok (aljzatjavítás)
A weboldalunkon bővebben tájékozódhat.
ISO tanúsítás egyszerűen
Ma már elképzelhetetlen egy sikeres vállalkozás működtetése valamilyen irányítási rendszer nélkül. A legtöbben az ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert (más néven MIR-t), és az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert (más néven KIR-t) ismerik, amelyek megléte egyre inkább elvárás a beszállítói pályázatoknál.
Létezik azonban az élelmiszerbiztonságra, az információbiztonságra, a munkabiztonságra és számos más területre vonatkozó irányítási rendszer is.
(Ha többet szeretne megtudni látogasson el a www.ISO360.hu weboldalra.)
A különböző irányítási rendszerekre való felkészítés és a tanúsítás a Nemzeti Akkreditáló Hatóság követelménye szerint két különálló tevékenység kell, hogy legyen!
Ennek megfelelően szükséges lehet egy felkészítő cég és egy tanúsító cég a tanúsítvány megszerzéséhez.
A Forkova Kft. ISO 360 szolgáltatása keretében abban tud segíteni, hogy
- cége profiljához illesztve kialakítja a kiválasztott ISO rendszert
- a lehető legnagyobb rugalmassággal bevezeti az ISO rendszert
- leveszi az Ön válláról az összes ISO felkészüléssel és tanúsítással kapcsolatos adminisztrációs terhet
- segít kiválasztani az igényeinek leginkább megfelelő tanúsító céget
- felkészíti cégét az ISO tanúsításra
- tartja a kapcsolatot a tanúsítóval
- megszervezi és intézi a tanúsítást
Párásodás a lakásban
Korábban egyik cikkünkben értekeztünk a penészesedésről lakásban. Itt említettük ennek a kellemetlen és egészségtelen jelenségnek okaként a lakás párásodását. Most megpróbáljuk összefoglalni a párásodáshoz vezető okokat.
Mi is a pára? A pára tulajdonképpen nem más, mint a levegőben található nedvesség. A legforróbb nyári napokon is találhatunk némi páratartalmat a levegőben, ami bizonyos fokig mondhatni egészséges is, szemben a túl száraz levegővel.
Amikor a lakásban levő helyiségek meleg levegője és a kinti hideg levegő találkozik, ha a hőmérséklet-különbség elég nagy, a meleg levegőben levő vízgőz kicsapódik a hideg felületeken. Ekkor láthatjuk például az ablak üvegén lefolyó páralecsapódást. Minél magasabb a páratartalom a helyiségben, vagyis minél magasabb a belső levegő páratartalma, annál gyakrabban tapasztalhatjuk a páralecsapódást a hűvösebb felületeken. Mondhatjuk úgy is, hogy a párásodás általában a páratartalom emelkedésének eredménye, és ennek hátterében különböző tényezők állhatnak.
– Légzés és izzadás: Az emberek lélegzéskor és verejtékezéskor nedvességet bocsátanak ki a környezetbe. Ha a lakás szellőzése nem megfelelő, vagy egy adott helyiségben sok ember tartózkodik, a páratartalom emelkedhet.
– Főzés: Főzéskor pára és gőz keletkezik, ami növeli a páratartalmat a konyhában. Ha nincs megfelelő szellőzés vagy páraelszívó, a pára a lakás többi részében is megjelenhet.
– Zuhanyozás és fürdés: Zuhanyozás vagy fürdés közben nagy mennyiségű pára keletkezhet a fürdőszobában. A pára azután a lakás többi részébe is áramolhat, ha nincs megfelelően szigetelés vagy szellőztetés.
– Rossz szigetelés: Nem megfelelő szigetelésű ablakok, ajtók vagy falak hozzájárulhatnak a hideg és nedves levegő bejutásához a lakásba, ami páratartalom-növekedést okozhat.
– Elégtelen szellőzés: Ha a lakás nem rendelkezik megfelelő szellőzési lehetőségekkel, a levegő nem cserélődik ki hatékonyan, és a páratartalom növekedhet.
– Mosás, mosogatás és szárítás: Mosás és szárítás során a ruhákból és mosogatás közben az edényekből is pára szabadulhat fel, ami növelheti a páratartalmat a lakásban.
– Páraelszívók nem megfelelő használata: Ha különböző párásító berendezéseket használunk a lakásban, az növeli a páratartalmat, hiszen ezek a készülékek azért működnek, hogy növeljék a páratartalmat a száraz levegőben. Ha túlzásba visszük a használatukat és nem tartjuk be a használati utasításokat akkor jelentősen nőhet a párásodás.
– Szivárgó víz: Tetőről beszivárgó víz vagy csőrepedés (csőtörés) is okozhat párásodást a lakásban.
Mit tehetünk a párásodás ellen? Van néhány tippünk:
Szellőztetés: Gyakori szellőztetés segít a pára eltávolításában. Nyissa ki az ablakokat, és hagyja, hogy a friss levegő bejusson a lakásba. A szellőztetést érdemes reggel és este végezni, amikor a külső páratartalom alacsonyabb.
Páraelszívók: Használjunk páraelszívót a konyhában és a fürdőszobában, hogy a főzés vagy zuhanyozás során keletkező pára gyorsan eltávolításra kerüljön. Fontos, hogy az elszívót rendeltetésszerűen használjuk.
Higrométer használata: Meg nem előzi a párásodást, de fontos lehet használni egy higrométert a páratartalom ellenőrzésére. A megfelelő páratartalom általában 40-60% közötti.
Légkondicionáló berendezés: Egy jó minőségű légkondicionáló segíthet a páratartalom csökkentésében, mivel a lehűtött levegő nem okoz párásodást.
Szigetelés javítása: Ha a rossz szigetelés a probléma forrása, javítani kell a nyílászárók szigetelését (vagy cserélni kell őket), és gondoskodni szükséges a lakás megfelelő hőszigeteléséről.
Híres épületek 32: Dreschler-palota
Az Andrássy úton járva rácsodálkoztam egy épületre, ami csipkerózsika álmából kelt életre. A Drechsler-palota neoreneszánsz stílusú épület Budapesten, az Andrássy út 25. alatt található, szemben az Operaház épületével. Itt működött 1949-től 2002-ig az Állami Balett Intézet valamint jogutódja, a Magyar Táncművészeti Főiskola. Húsz év után 2023-ban nyílt meg újra az épület a W szállodalánc részeként.
Az épületet a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) és Pártos Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.) irodája tervezte. Az épület neve a földszintjén működött egykori híres Drechsler-kávéház tulajdonosának a nevére utal. Drechsler Béla családneve később az egész épületre átragadt.
Az építési engedélyt 1883. május 31-én kapták meg. Lechner Ödön a megbízás elfogadásakor írta: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.” Az épület 1886-ra készült el.
A szállodában az eredeti struktúra szerint lakó- és vendéglátóegységek kaptak helyet az épületben: az Andrássy út felé vendéglátó tér nyílt, az épület központjában elhelyezkedő, üvegtetővel fedett belső udvarról pedig a szálloda különböző funkciókat ellátó egységeibe vezet az út.
Miközben fotózgattam, egy kedves fiatalember a szállodából (elmesélte az épület történetét), beinvitált az épületbe is, így készíthettem el a belső fotókat, köszönet érte!
