Karimás ikerszelvényes-alakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karimás ikerszelvényes-alakúak (Polydesmida)
Coromus diaphorus, adultált és subadultált egyedek
Coromus diaphorus, adultált és subadultált egyedek
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Soklábúak (Myriapoda)
Osztály: Ikerszelvényesek (Diplopoda)
Alosztály: Ezerlábúak (Chilognatha)
Rend: Karimás ikerszelvényes-alakúak (Polydesmida)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karimás ikerszelvényes-alakúak (Polydesmida) témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karimás ikerszelvényes-alakúak (Polydesmida) témájú kategóriát.

A karimás ikerszelvényes-alakúak (Polydesmida) az ikerszelvényesekhez (Diplopoda) tartozó család. Az ezerlábúak alosztályán belül található legbővebb fajlistával rendelkező rend, mely száma meghaladja a 3500 fajt.[1]

Magyarországon a karimás ezerlábú (Polydesmus complanatus) a leggyakrabban megtalálható faj.

Előfordulás[szerkesztés]

Főként lombhullató erdők avarában találhatók meg, növényi korhadékkal táplálkoznak.

Életmód[szerkesztés]

Egyedfejlődésüket teloanamorfózis jellemzi, mely során az állat többször vedlik ivarérettségig, mire eléri a végleges méretét. A test szegmensei lapítottak, melyek neve paranota.[2][3]

A család képviselőinek nincsen szemük, méretük 3–130 mm között változik.[4] Sok faj mérgező vegyületek előállítására képes, és élénk színezetével erre figyelmezteti a ragadozókat.[5]

A kifejlett állatok általában 20 szegmenssel rendelkeznek,[5] az első szegmenst collumnak, az utolsót telsonnak nevezzük.[6][7] Azoknál a fajoknál ahol a tényleges szegmensszám 20, a nőstényeknek 31 pár járólábuk van, a hímeknél a 8. pár láb gonopódiummá módosult, így nekik csak 29 járólábuk van.[8][4][6]

Rendszertan[szerkesztés]

Dalodesmidea Hoffman, 1980. 2 család
Leptodesmidea Brölemann, 1916. 13 család
Paradoxosomatidea Daday, 1889.[a] 1 család
Polydesmidea Pocock, 1887. 12 család

Megyjegyzések[szerkesztés]

  1. Szinonima: Strongylosomatidea Brölemann, 1916

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Shear, W (2011). Zhang, Z.-Q. (ed.). Class Diplopoda de Blainville in Gervais, 1844. In: Animal biodiversity : an outline of higher-level classification and survey of taxonomic richness (PDF). Zootaxa. pp. 159–164. ISBN 978-1-86977-850-7.
  2. Henen, Derek; Brown, Jeff. Millipedes of Ohio (PDF). Ohio Division of Wildlife. pp. 3, 44.
  3. Colin Little (1983). "Onychophorans and myriapods". The Colonisation of Land: Origins and Adaptations of Terrestrial Animals. Cambridge University Press. pp. 127–145. ISBN 978-0-521-25218-8.
  4. a b William H. Robinson (2005). "Other arthropods in the urban environment". Handbook of Urban Insects and Arachnids. Cambridge University Press. pp. 389–440. ISBN 978-0-521-81253-5.
  5. a b Shelley, Rowland M. (1999). "Centipedes and Millipedes with Emphasis on North American Fauna". The Kansas School Naturalist. 45 (3): 1–16. Archived from the original on 2016-11-12. Retrieved 2013-10-14.
  6. a b Mesibov, Robert. "External Anatomy of Polydesmida: Body plans". myriapodology.org. Retrieved 2022-02-20.
  7. Enghoff, Henrik; Dohle, Wolfgang; Blower, J. Gordon (1993). "Anamorphosis in Millipedes (Diplopoda) — The Present State of Knowledge with Some Developmental and Phylogenetic Considerations". Zoological Journal of the Linnean Society. 109 (2): 103–234. doi:10.1111/j.1096-3642.1993.tb00305.x.
  8. Blower, J. Gordon (1985). Millipedes : keys and notes for the identification of the species. Linnean Society of London, Estuarine and Brackish-water Sciences Association. London: Published for the Linnean Society of London and the Estuarine and Brackish-Water Sciences Association by E.J. Brill. ISBN 90-04-07698-0. OCLC 13439686.

További információk[szerkesztés]